| Az elhízás és a Diabétesz |
| Cukorbetegség |
| Írta: Szabó Béla |
| 2009. november 23. hétfő, 01:07 |
Mit is nevezünk elhízásnak?Az egyik használatos mérőszám a testtömegindex (BMI - Body Mass Index). Mértékegysége a kg/m2, amit úgy számoljuk ki, hogy a testtömeget (kg) elosztjuk a testmagasság (m) négyzetével. Így egy 178 cm magas és 70 kg-os ember BMI-je 70/1,782=22,09 kg/m2. Normálisnak 18-25 kg/m2 között tekintjük, 27-ig túlsúly, e felett elhízás állapítható meg. 40 kg/m2 felett már jelentősen megnő a társuló betegségek kockázata. Fontos a cukorbetegek testsúlyának karbantartásaA tápláltsági állapot és a szénhidrát-anyagcsere aktuális állapota összefüggenek. Ha a testtömegindex (BMI), vagyis a tápláltsági állapot általánosan alkalmazott mérőszáma kórosan alacsony (kevesebb mint 18 kg\m2), vagy ami jelentősebb, magasabb mint a kívánt érték (nagyobb mint 25 kg\m2), nő a szénhidrát-anyagcsere-zavarok előfordulásának gyakorisága. Ez pedig más rizikófaktorok társulásakor (mint például: magas vérnyomás, dohányzás stb.) fokozza az 5-10 éven belül megjelenő keringési betegségek esetleges fellépését. Számos adat azt mutatja, hogy már a normális tápláltsági érték felső határa felett háromszorosára emelkedik a szénhidrát-anyagcsere-zavar kialakulásának kockázata. Természetesen ha az egyes személyekre bonjuk le a kockázatok mértékét akkor ez -genetikai tényezők illetve a társbetegségek függvényében- változó. Azonban semmi kétség afelől, hogy a testsúly növekedésével a beteg keringési kockázata is növekszik. MegelőzésTúlsúly esetén is bőven van lehetőség a megelőzésre, mert elhízás és következményes inzulinrezisztencia nélkül öröklött hajlam esetén sem feltétlenül alakul ki a betegség, míg jelentős túlsúly esetén családi halmozódás nélkül is létrejön a szénhidrát-anyagcsere-zavara. 1 mázsa felett a cukorbetegség kialakulása lényegében csak idő kérdése. Az elhízás viszont nem egy olyan állapot, ami ellen nem tehetünk semmit. Megfelelő étrenddel és testmozgással el lehet érni a testsúly normalizálódását. A legjobb ha minél előbb „észhez kapunk„ és teszünk ellene, ugyanis, amikor még semmilyen társbetegség nem alakult ki, amelyet figyelembe kellene venni az életmód kialakítása során, sokkal több lehetőségünk van. Ám az adatok azt mutatják, hogy sajnos sokunkban a motiváció erre csak akkor jön meg, amikor a kialakult szövődmények és azok kezelése miatt a diéta és a testmozgás megtervezése már nem annyira egyszerű. Forrás:Dr Winkler Gábor, Dr Baranyai Éva - Cukorbetegség |




