E-paciens

Tuberkulózis, újra köztünk!
Világszerte egyre nagyobb gondokat okoz a tuberkulózis, amely most éli reneszánszát. A XX. század má...
Bővebben...
Gyulladásos bélbetegségek I. - Crohn-bet...
A gyulladásos bélbetegségeknek (IBD) 2 megjelenési formája ismert. Ide tartozik a Crohn-betegség és...
Bővebben...
A "Sztrók" tünetei
A stroke (sztrók, gutaütés ) egy gyűjtőfogalom. Akutan fellépő  neurológiai tünetegyüttes,  mely 24...
Bővebben...
Mit is kérdez a doktor? Jajj! Vérzek !
A vér egy misztikus, félelmet keltő dolog. Főleg meg, ha belőlünk ered. Az is ijesztő, ha elvágjuk a...
Bővebben...
Alkoholizmus II. – A tiszta élethez veze...
A diagnózis megállapítása a betegség kezdetén gyakran nehéz. A beteg különböző testi panaszai miatt...
Bővebben...
Epilepszia II. - Diagnózis és kezelés
Olvasóink értékelése: / 5
ElégtelenKitűnő 
Ideggyógyászat
Írta: Orosz Viktória   
2009. június 25. csütörtök, 14:50
Tartalomjegyzék
Epilepszia II. - Diagnózis és kezelés
Az epilepszia kezelése
Minden oldal

 

epilepsy-2Az epilepszia diagnózisának felállításakor rendkívül fontos a rohamokat észlelő környezettől(család, ismerősök, barát) kapott leírás, hiszen a rohamok nagy részénél eszméletvesztés és amnézia áll fenn. A rohammal kapcsolatban minél több információt szeretne megtudni az orvos pl.: mennyi ideig tartott, van-e összefüggés alvás-ébrenlét állapottal, volt-e kóros izommozgás, volt-e kiváltó tényező, megharapta-e a nyelvét, bevizelt-e, volt-e rossz előérzete, panaszkodott-e valamiről a roham előtt. Az anamnézis felvétele után általános és neurológiai vizsgálat következik. A pontos diagnózist további vizsgálatok segítik felállítani. Legfontosabb az EEG(electroencefalograph), mely rögzíti az agy elektromos tevékenységét. A vizsgálat teljesen fájdalmatlan. Kis elektródákat erősítenek a hajas fejbőrhöz, majd ezeket olyan készülékhez kapcsolják, amely az agy elektromos aktivitását érzékeli, és azt papírra rajzolja, vagy a számítógép mutatja és tárolja. Az így kapott görbék alapján vizsgálható az agy elektromos működése. Epilepsziás rohamok lezajlása után azonban csak a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő hullámjelenségeket epilepsziás izgalmi jelnek hívjuk. Leggyakrabban rutin EEG-t végeznek. A rutin EEG éber, csukott szemmel készített 15-20 perces felvétel, melyet terheléssel egészítenek ki: leggyakrabban 3 perces erőltetett légzés(hyperventilláció) és villogó fényingerlés(fotostimuláció). Mivel kóros kisülések gyakrabban fordulnak elő alváshiányban, gyakran alvásmegvonásos EEG vizsgálatot végeznek. Ilyenkor a vizsgálat előtti 24 órában nem szabad aludni. Az alvásmegvonás után felhelyezik az elektródákat és el lehet aludni. Sokszor szükség van arra is, hogy a roham lezajlása idején történjen meg az EEG. Ezt gyakran párhuzamos video felvétellel egészítik ki. Természetesen ehhez hosszú, akár napokig tartó EEG-video felvétel és viszonylag gyakori rosszullétek szükségesek. A rosszullétek felléptét különböző módszerekkel provokálni is lehet, kezelt epilepszia esetén ez többnyire a gyógyszerek átmeneti csökkentését vagy elhagyását jelenti. A vizsgálatnak nagy jelentősége van az epilepszia és az epilepsziát utánzó rohamok elkülönítésében, illetve műtéti kezelés lehetőségének megítélésében, amikor is pontosan meg kell határozni a rohamok keletkezésének helyét. Előfordulhat, hogy ez csak a koponyába ültetett elektródákkal lehetséges. Az epilepsziák egy részét a mágneses rezonanciás komputer tomográfiás vizsgálattal (MRI) kimutatható agyi károsodások okozzák. Ezért az MRI vizsgálat fontos diagnosztikai eljárás az epilepszia kórisméjének megállapításában.1


 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés