E-paciens

Tourette szindróma
A betegséget elsőként egy XIX. századi francia neurológus, Georges Gilles de la Tourette írta le. Le...
Bővebben...
Új felfedezések a D-vitaminról
Az utóbbi években a D-vitamin egy teljesen új megvilágításba került a tudomány színpadán. Jól tudjuk...
Bővebben...
Koffeinnel összefüggő pszichiátriai bete...
  Az alábbiakban a világ kedvenc pszichoaktív anyagáról a koffeinről és annak mindenféle hatásairól...
Bővebben...
Fejfájás II - Tenziós fejfájás
A leggyakoribb önálló fejfájás betegség, melynek patomechanizmusa egyelőre tisztázatlan. Általában n...
Bővebben...
A halál kalapos angyala: Amit a vadon te...
Az emberek nagy részében talán indokolatlan félelmek élnek a gombák fogyasztásával kapcsolatban, enn...
Bővebben...
Fóbiák és egyéb szorongásos zavarok
Olvasóink értékelése: / 4
ElégtelenKitűnő 
Pszichiátria
Írta: Cserháti Zoltán   
2009. október 15. csütörtök, 18:04
Tartalomjegyzék
Fóbiák és egyéb szorongásos zavarok
Specifikus,
Generalizált szorongás
Obsessiv-compulsiv zavart (kényszeres zavar)
Források
Minden oldal

tomeg

Világszerte a leggyakoribb funkciózavart okozó mentális zavarok közé tartoznak a fóbiák és egyéb szorongásos betegségek. Igaz, hogy pszichológiai okait e betegségeknek még nem sikerült teljesen felkutatni, de hatékonyan tudjuk őket kezelni számos gyógyszerrel és terápiával. Így a következményeket meg tudjuk akadályozni. A pácienseket súlyos, állandó szorongás vagy félelemérzet jellemzi, pszichózis vagy súlyos hangulati változás nélkül. Az elsősorban szorongásos zavarok kezelésére használt benzodiazepinek a világ leggyakrabban használt gyógyszerei. Ezek nem megfelelő használata súlyos következményekkel járhat. Ezen alkalommal a legfontosabb szorongásos betegségeket vesszük végig.

panikbetegseg

Elsőként a "Pánikbetegség - avagy mitől kell félnünk?" c. cikkel kezdenénk, melyben bővebb információt kaphatunk a pánikzavarról.

A következőkben a fóbiás zavarok hosszan tartó, nem magyarázható, intenzív félelemmel járó csoportjait vesszük végig. Általános (agarofóbia, szociális fóbia) és specifikus osztályba sorolják. Közös tulajdonság, hogy kiváltó okuk ismeretlen. A félelem, szorongást eredményez.

Az

agarofóbiában

szenvedő páciensek félnek a nyílt terektől. Előfordulhat pánikzavar nélkül is, de az meg is előzheti. Szorong attól, hogy valamely helyzetből, helységből nem juthat ki. Amennyiben nincs segítség szorongásérzés alakul ki.

Fiatalkorban kezdődik és a nemek szerinti megoszlás is hasonló. A kezelés folyamata hasonló a pánikbetegségével, hiszen sokszor előfordulhat mindkét betegség. A klinikai gyógyulás sok időt vehet igénybe, viszont ha nincs megfelelő kezelés, akkor a személy életminősége nagymértékben leromolhat, szociálisan izolálódhat. A betegség odáig fajulhat, hogy az ember nem hagyja el a házát.

Az esetek előfordulhatnak például repülőgépen, a moziban vagy pénztárnál való sorban állás közben, tömegközlekedéssel való utazás közben.

A diagnózis legfontosabb eleme az előzmények helyes és teljes ismerete. A kezelés részeként használhatnak gyógyszeres- ill. pszichoterápiát.

A

szociális fóbiában

szenvedő személy fél és szorong bizonyos szereplési és társadalmi helyzetektől. A páciens ilyenkor fél, hogy kínos vagy megalázó helyzetbe kerül, így elkerüli ezeket. Viszont felismerik az indokolatlan és túlzó szorongást, amelyek ezután sem enyhülnek. A szerepléssel járó izzadás, remegés, elpirulás miatt aggódnak a legtöbbször. A helyszínek, helyek között lehetnek: nyilvános fürdő, színház, hangszeren való zenélés, de e szociális szituációk végtelenek lehetnek.

A szorongás vagy „lámpaláz" mindenkivel előfordulhat, ezért csak akkor beszélhetünk szociális fóbiáról, ha a mindennapi életünket akadályozza a félelemérzet. Ha a társadalmi, szociális, szubjektív kapcsolatainkat lehetetlenné teszi az állandó szorongás forduljunk szakemberhez. A kezelésben modern antidepresszánsokat és pszichoterápiát alkalmaznak.



 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Rovatszerkesztő:

Cserháti Zoltán

S4023556iwi

DEOEC ÁOK
orvostanhallgató