Az 1940-es években történt bevezetése óta a Papanicolau teszt számított rutin eljárásnak a méhnyakrákszűrésben. A teszttel nem tumoros folyamatokat is diagnosztizálni tudunk, megteremtve azok gyógyítási lehetőségét. Pl. gyulladás, gombás fertőzés stb. A sejtmintavétel (kenet) a méhnyak hüvelyi felszínéről és a nyakcsatornából citológiai laboratóriumban történő vizsgálat céljából. A minta levétele után az orvos fixálja a kenetet, majd továbbítja a citológiai laboratóriumba. Ott gyakorlott citológusok illetve patológusok először megfestik a kenetet a Papanicolau által kidolgozott festési eljárással, majd mikroszkóp segítségével elemzik. A kiértékelés a Bethesda klasszifikáció illetve a Papanicolaou-féle osztályozás alapján történik.

A HPV fertőzés előfordulása legmagasabb a szexuálisan aktív 20-25 éves populációban. A fertőzések nagy része tünetszegény formában zajlik le, és 3-6 hónap alatt magától gyógyul. A méhnyakrákok 99,7%-a hozható összefüggésbe a HPV fertőzésekkel, a méhnyakrákok 70%-a a 16-os vagy a 18-as típushoz társul. A HPV fertőzés manapság már megelőzhető! Nem rég kerültek piacra a HPV fertőzés elleni védőoltások, melyek részletes összehasonlítása és elemzése e cikk fő célja.

A genitális human papillóma vírus (HPV) fertőzés napjaink leggyakoribb vírusos eredetű, szexuális úton terjedő betegsége. A fertőzésen a felnőtt-, szexuálisan aktív lakosság legkevesebb fele esik át élete során. Csak az Egyesült Államokban élő nőknél a HPV infekció előfordulását több mint 20 millióra becsülik, és évente 6,2 millió új esetet diagnosztizálnak. Meggyőző statisztikai és sejtbiológiai bizonyítékok alapján gyakorlatilag elfogadott, hogy bizonyos vírustípusok oki tényezőként szerepelnek a méhnyakrák kialakulásában.

A XX. Század új kihívások elé állította az orvostudományt. Az emberiséget veszélyeztető testi betegségek közül egyre többre találtuk a gyógymódot. Az életet közvetlenül veszélyeztető fertőző betegségek kezeléseben elért sikerek, valamint a várható élettartam növekedésével az érdeklődés az életminőség javítása felé fordult. A WHO adatai szerint az életvitelt és a munkaképességet korlátozó megbetegedések 40%-a pszichiátriai vagy neurológiai betegség.  A pszichiátriai kórképek közül kiemelkedő jelentőségű a depresszió.

A major depresszió ( major depressive disorder, MDD ) egy krónikus, gyakorta recidiváló betegség. Élete során a népesség minimum 20 százaléka legalább egy alkalommal szenved depresszióban! A depresszió és a következményei óriási pszichológiai és anyagi terhet rónak a betegre, annak családjára és a társadalomra. Ennek ellenére az érintett országok 66%-a az egészségügy költségvetésének kevesebb mint 1%-át költi a depresszió gyógyítására.